A másokkal megoszthatatlan, személyes, közvetlen tapasztalásunk, a teljes, tudatos lélekjelenlétünkkel megélt jelen, az egyre szélesedő horizontokkal, minden irányból özönlő instant információ-áradattal és a mindinkább impulzusokkal telített összkulturális teremtett közegünk által, felhígul a fizikai valóságunk megélése, és egyre fokozottabban az általunk létrehozott világba ömlik fókuszunk, míg végül a virtuális világban szétlúgozott személytelen kóddá, statisztikai adattá, gyorsfogyasztású villanássá torzul.