Az alkotás a víz körforgására épít: Ferdics Béla felfogta, formába öntötte, majd jégtömbbé fagyasztotta az esővizet és a folyóvizet. Az esővizes jégtömböket a folyóba helyezte, ahol azok szétolvadtak, a folyóvizet üvegposztamenssé alakította, majd a kiállítótérbe helyezte. A jeget és a vizet szobrászati anyagként, az olvadást (és a vele járó deformációt) pedig tömegformáló erőként használta.