Az alkotó hosszú ideje figyelte egy fa lassú szétesését, dekonstrukcióját. Észrevette, hogy már csak egy élő ága maradt, a törzse gyakorlatilag már csak egy üreges torzó. A fa rekonstrukciójára tett első kísérlet emotív kompozíciót eredményezett. Később az alkotó a tervek racionalizálása mellett döntött, főleg amiatt a tudat miatt, hogy az ember képtelen tökéletesen lemásolni a fa koronájának bonyolult geometriáját, sem az eredeti anyaghoz, a fához hasonló tökéletes anyagot létrehozni. Minden organizmus azonban a DNA, a fraktális geometria és matematika precíz rendszerén alapul, amelyek pontos számokkal kifejezhetőek. Ezért a kompozíció egy pontos számokon és arányokon alapuló szerkezetté alakult át. Felülnézetből egy szabályos négyzetet láthatunk, oldalhosszúsága pedig a 2/3 -1/3 arányban oszlik ketté. Az A és X tengely pontosan meghatározza a metszéspontokat. Első látásra a fraktális geometria nehezen olvasható, de a háttérben ott van. Az egyszerű végleges geometria az eredeti objektum – a fa- geometriáját fejezi ki.